Itt vagy: KezdőlapBorlapSzőlők és borok a Partiumban

Szőlők és borok a Partiumban

 

Szerkesztőségünk a Partiumba (Külső-Erdély) volt hivatalos a feltörekvő, természethű filozófia alapján bort készítő Nachbil pincészetbe, ahol autentikus krasznabélteki vendéglátásban lehetett részünk. Kétnapos túránk egyik fontos állomása volt helytörténeti szempontból a Károlyi-kastély, annak a családnak az egykori lakhelye, amelyik a XIX. században komoly erőfeszítéseket tett Szatmár megyéért – kórházat, gyógyszertárat, nyomdát létrehozva, a környék iparát, infrastruktúráját, életszínvonalát fejlesztve.

 

A nagykárolyi gróf Károlyi család egyike az ősi magyar főnemesi családoknak, mely a Kaplon nemzetségből származva, a honfoglaláskor nyerte el birtokait, köztük Kaplonyt, ahol a nemzetség ősi monostora állott, és a közelében fekvő Nagykárolyt (Nagykároly, Szatmár megye, Partium) is, amelyről a Károlyi család a nevét kapta. A Károlyi család legkorábbi őse, aki már viselte a „Károlyi” nevet a Kaplony nembeli Károlyi András volt, akit egy 1320. február 8-án kelt oklevél említ, mint Andreas de Karul de genere Kuplon.

A Károlyi-kastély Nagy-Károly, de talán Szatmár megye egyik legjelentősebb látnivalója, amely jelenleg a helyi múzeumnak, könyvtárnak és kultúrháznak ad helyet, kulturális rendezvények helyszíne, a kastélykert pedig ma is Károly legnagyobb zöldövezete, és legkedveltebb pontja.

A kastély 1794-ben épült Joseph Bitthauser tervei alapján, miután a középkori várat gróf Károlyi József lebonttatta. A késő barokk stílusban épült épületet 1847-ben Ybl Miklós alakította át, majd 1893–1896 között a szászországi Meinig Arthur tervei alapján, neogótikus stílusú héttornyos, árokkal körülvett lovagvárrá építik át. A kastély azóta Nagykároly jelképe, amelyet minden ideérkező turista megcsodál. Külön dísze volt Nagykárolynak a kastélyt körülvevő kert, ami hajdan hatalmas angolkert volt, melyre a Károlyi család nagy gondot fordított. Egzotikus fákkal ültették be, külföldi kertészek munkáját vették igénybe, hogy ízlésesen kialakítsák. A ritka fafajták egy része ma is megtalálható a kastélykertben. A kastély mellett lovarda is épült, ahol telivéreket tartottak. A Károlyi kastély felújítását régóta tervezi a helyi és a megyei önkormányzat, erre nemrég Európai Uniós támogatást is igényeltek, amely segítségével megmenthető, restaurálható lenne Szatmár megye egyik legszebb épülete.

Szőlőtermesztés a környéken

A várat elhagyva, csapatunk Krasznabéltek (Beltiug), a Nachbil főhadiszállása felé vette az irányt. A krasznabélteki szőlőtermesztés több évszázados múltra tekint vissza az írásos emlékek alapján, bár vannak periódusok, amelyek kiesnek – meséli idegenvezetőnk. A régiek elbeszélése nyomán, amikor Szent László kemény csatát vívott a besenyőkkel, megpihent a mostani helység határában, ahol a katonái borral megtöltött tököt hoztak a megfáradt királynak, aki viccesen megkérdezte, „milyen bélű-tök ez”, és innen ered a Béltek elnevezés. 1723-ban Gróf Károlyi Sándor megveszi az egész uradalmat a Prépostváry családtól. Ebben az időben Szatmár megyét „Bacchus-székhelyeként” emlegetik, annyira virágzott a szőlőtermesztés és borászat. 1730-ban a németországi Oberschwabenből származó svábokat telepítenek a gróf tanácsára Béltekre, ahol szőlőterületeket kapnak, melyekért két évig nem kellett dézsmát fizetni. A fajtaösszetétel is sokat változott az évszázadok alatt, amit biztosan tudni lehet, hogy telepítettek ide egykor furmintot, bakatort, rizlinget és chasselas-t, valamint a filoxéravész után direkttermő szőlőket is. A jelenlegi fajtaösszetétel nagyon változó, ugyanis megtalálhatjuk az rajnai rizling, traminer, chardonnay, sauvignon, szürkebarát, a cabernet sauvignon, merlot, kékfrankos, pinot noir és syrah fajtákat is.

Bárki, aki elhalad a Szatmárnémeti-Zilah útvonalon, nem tudja figyelmen kívül hagyni a bélteki dombok varázslatos világát, a kicsi pincék szinte csalogató látványát, valamint a szőlősorok katonás rendezettségét. Jelenleg Béltek az újabb besorolás alapján Szatmár-Hegyaljához tartozik, az itteniek pedig őszintén hiszik, hogy e vidék hamarosan régi dicsőségében fog ragyogni.

A Nachbil pincészet

A pince borászai Johann és Edgar Brutler. Apa és fia, akik egyszerű technológiával elő jó minőségű, autentikus borokat. Fontos szerepet tölt be hitvallásukban a természet- és tájhűség. „A borászat tulajdonképpen művészet – vallják Brutlerék –, ahol a borász tudását, érzékiségét és szenvedélyét juttatja kifejezésre abban a csodálatos műben, melynek végeredményét a fogyasztó élvezheti. Talán azért is tartják a bort az istenek italának” – így Johann.

A szőlőtermesztés és borászat gondolata egyébként egy utazás folyamán fogant meg a tulajdonosokban, akik végül 1999-ben szánták el magukat az alapításra. A cég folyamatosan fejlődött és egyre több területet vásárolt meg, a kezdeti 2,5 hektárról a területet 15,5 hektárra emelték, de a fejlesztésnek ezzel még nincs vége, hiszen a régen betelepített és mára elhagyatott területek még kiaknázásra várnak. A 2006-os nagy telepítés 25%-át sajnos elvitte a fagy, amit azóta újra kellett telepíteniük.

A pinot noir, merlot, cabernet sauvignon, sangiovese, kékfrankos és syrah vörös, valamint chardonnay, pinot gris, sauvignon blanc, rajnai rizling, traminer és királyleányka fehér szőlőfajták alkotják most a borvidék színes szőlőpalettáját. Csak érdekességképpen: a szőlőfajták kiválasztása, úgy tűnik, remekül sikerült, hiszen tapasztalatok ezekkel a fajtákkal kapcsolatban eleddig nem rendelkeztek a helybéliek. A régen használt fajták ma már bizonyosan nem állnák meg a helyüket, kivéve a grünspitz elnevezésű fehér szőlőfajtát, melynek termesztésbe való visszaállítása a borászat számára fontos feladatot jelent a jövőben. Brutlerék tisztelik és ápolják az ősök hagyatékát, ezért is volt fontos az, hogy megvásárolhassák 2002-ben az akkoriban már romokban lévő Károlyi-pincét, aminek régi arculatát mára sikerült visszaállítaniuk.

„ A jelen nem képzelhető el múlt nélkül és nem élhetne tovább jól meghatározott jövőkép nélkül, mely kép fejlesztéséért dolgozik a cég egész csapata nap, mint nap” – mondja Johann, hozzátéve: „a Károlyi-impulzus ma már nem érződik, a környék sajnos mostanra eléggé elszegényedett. Túl azon, hogy saját szekerünket toljuk, felelősséggel tartozunk környezetünkért, és persze a Károlyiakhoz mérni magunkat rendkívül helytelen volna, mégis, szeretnénk, ha idővel azok között tartanák a Brutler családot is számon, amelyik hozzájárult e vidék felvirágoztatásához.”

Németh Richard

Hírlevél

Hirdetés

ENJOY BUDAPEST

CITY MAP

Vendéglátás a Digitalstandon!

digitalstand vendéglátás

ONLINE KASSZA

Hirdetés

Közösségi oldalak

Rólunk

Olvassa magyarország elsőszámú szakmai portálját, ahol a vendéglátóipar, a turisztika és az idegenforgalom külföldi és belföldi történéseiről egyaránt tájékozódhat. Vendéglátás Online, nemcsak a szakmának!