Cikkek

A helyzet fokozódik - Sorra vettük a vendéglátóipar szereplőit leginkább érintő, 2012. január 1-től érvényes adó- és jogszabályváltozásokat. Nem túl rózsás a kép.

2012-től kivezetik az adójóváírást, és az egészségbiztosítási járulék 1 százalékkal nő. A reálbérek csökkenésének ellensúlyozására bevezették a bruttó 216 805 forintnál kevesebbet keresők esetében a bérkompenzációt. Egy tavaly év végén megjelent kormányrendeletben pontosan leírják, adott munkabért mekkora összeggel kell korrigálni – azaz megemelni – minden olyan dolgozó után, akit 2011. november 1. után alkalmazott a munkáltató.

Fontos, hogy a részmunkaidőben dolgozó alkalmazottaknál is ugyanezt az összeget kell figyelembe venni, nem pedig ennek az arányos részét. Például egy félállású munkavállaló bére 130 ezer forint, ami teljes munkaidőre számítva 260 ezer fölött lenne, úgyhogy sok munkaadó úgy gondolhatja, hogy ez már az értékhatár fölött van, nem kell törődni vele. Ez nem így van: a munkáltatónak ennek a munkavállalónak is meg kell emelnie a fizetését – a kormányrendeletben kell megnézni, pontosan mennyivel. Jó hír, hogy a béremelést részben cafeteriával is ki lehet váltani. Ennek aránya legfeljebb 25 százalék lehet, de csak a 2011-hez képest 2012-ben adott növekmény használható erre a célra.

Jár az adókedvezmény, de kérni kell

A teher nem hárul teljesen a munkaadókra, mert azok, akik az összes alkalmazottjuk bérét kompenzálják, szociális hozzájárulási adókedvezményt kapnak, azaz a bérkompenzációból eredő megnövekedett bérköltség egy részére a munkáltató kedvezményt kap. Fontos, hogy az adó visszaigénylése nem automatikus, azt havonta kérni kell, tehát az adminisztráció emelkedni fog.

Ha egy cég nem kompenzálja a dolgozói bérét, szankciókkal számolhat. 2012 januárja után a munkaügyi ellenőrzések kötelezően vizsgálják a rendelkezés betartását. Ha nem találnak mindent rendben, határozatot hoznak, és miután jogerőre emelkedett, az elmarasztalt cég a jogszabály szerint két évig nem indulhat közbeszerzési eljáráson, illetve a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. Ehhez kapcsolódóan azonban van egy könnyítés: ha később igazolja, hogy a dolgozók kétharmadánál kompenzálta a béreket, akkor mégis indulhat. Adóvisszatérítésre viszont csak az jogosult, aki a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalók teljes körében a munkabér emelésével hajtotta végre az elvárt bérelemelésre vonatkozó szabályokat, vagyis még csak részben sem a cafeteria kiváltásával – egészíti ki dr. Szűcs László ügyvéd, a Pricewaterhouse Coopers (PwC) együttműködő ügyvédi irodája, a Réti, Antall és Társai ügyvédi iroda tagja.

Lehet az időt húzni

A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a béremelés év közben történjen meg. A kétéves szankciós időszak a jogerős munkaügyi határozat meghozatalával kezdődik. Határozatot a munkaügyi hatóság esetenként több hetes eljárást követően hoz, ez ellen jogorvoslatnak van helye, amely a jogerős határozat megszületését ismételten késlelteti. A jogerős határozat ugyan csak egy megállapítást tartalmaz azzal kapcsolatosan, hogy a munkáltató az elvárt béremelést nem hajtotta végre, azonban amennyiben egyéb kötelezettségszegés miatt a hatóság bírságot szab ki, úgy az elvárt béremelés nem teljesítését a bírság meghatározásakor figyelembe kell venni. A NAV vizsgálatára még jobban figyelni kell, ugyanis adó szempontból még kisebb a tolerancia: gyakorlatilag szinte csak adminisztratív jellegű tévedések fogadhatók el – teszi hozzá dr. Szűcs László.

A Munka Törvénykönyve január 1-től megújult. Az egyik változás az, hogy a gyerekek után járó pótszabadság (egy gyerek után 2 nap, két gyerek után 4 nap, fölötte 7 nap) már mind a két szülőt megilleti. Újdonság az is, hogy a 16 évnél idősebb, de 18 évesnél fiatalabb munkavállalók esetében a munkaszerződést vagy annak módosítását a szülőknek is alá kell írniuk. A munkaadók fogyatékkal élőket is alkalmazhatnak, de tisztában kell lenniük azzal, hogy semmilyen kárért nem tehetik őket felelőssé.

Változások az áfával kapcsolatban

A vendéglátóipari szektor szolgáltatásai nem tartoznak a kedvezményes áfakulcs alá, így az adóteher a vendéglátósok esetében is 25 százalékról 27 százaléka emelkedett – összegzi Kőmíves Krisztina, a PwC munkatársa. A szálláshely szolgáltatások vonatkozásában azonban megmaradt a 2009 nyarán bevezetett kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs, és ez az áfa üzleti célú utazás esetén – akár külföldi (EU-s) társaságok által is – visszaigényelhető.

Február 1-jét követően megváltoznak az áfa-visszaigénylésre vonatkozó szabályok – derül ki a Deloitte-nek az MTI-hez eljuttatott közleményéből. Az adóhatóság számára az áfa kiutalására nyitva álló határidő 75 napra módosul, kivéve, amikor az adózó kizárólag olyan ügyletekkel kapcsolatban él visszaigénylési jogával, amelyeknek az adót is tartalmazó ellenértékét a bevallás benyújtásáig teljes mértékben kiegyenlítette. Az adóhatóság ekkor a visszaigénylésre megjelölt általános forgalmi adót a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, 1 millió forintot meghaladó visszaigénylési kérelem esetében pedig 45 napon belül utalja ki az adózónak.

A rövidebb kiutalási határidő alkalmazásának feltétele lesz az is, hogy az adózó bevallásában nyilatkozzon arról, hogy a beállított számlákat a bevallás benyújtásáig kiegyenlítette. Ha valótlan nyilatkozatot tesz, az adóhatóság a bevallásban visszaigényelt adó összegének 5 százalékáig, magánszemély esetében legalább 200 ezer forintig, más adózó esetében legalább 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Egyéb jogszabályváltozások

A korábbi étkezési utalványok az idei évtől nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, vagyis nem kapcsolódik hozzájuk kedvezményes adózás. Helyettük két új elem jelent meg a piacon.

Az egyik a megújult Széchenyi Pihenő Kártya, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltak értelmében 2012-től három alszámlára bomlik. Ezek közül a második, a vendéglátás alszámla szolgál meleg étkezési célokat. A kedvezményes adózás mellett juttatható éves keretösszege 150 000 forint lehet. Ebből éttermekben és munkahelyi étkezdékben is lehet fizetni – mondták el a Vendéglátásnak a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) Kommunikációs Titkárságán.

A SZÉP Kártya forgalma után az elfogadóhelyeknek mindössze 1,5 százalékos jutalékot kell fizetni a kibocsátóknak, ami jelentősen alacsonyabb a korábbiaknál. A kártya működését a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló – a január 1-től hatályos változásoknak megfelelően módosított – 55/2011. kormányrendelet szabályozza.

A másik új elem a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott Erzsébet-utalvány.Ez a juttatás havi 5000 forint értékig adható kedvezményesen, és fogyasztásra kész étel vásárlására, valamint – 2012-ben átmeneti jelleggel – melegkonyhás vendéglátóhelyeken is fel lehet használni. Az Erzsébet-utalvány forgalmának hasznát az alapítvány szociális étkeztetésre fogja fordítani.

Még egy olyan béren kívüli juttatási elem van, amely a vendéglátó vállalkozásokat érinti: a rendszer – a törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén – továbbra is lehetővé teszi a munkahelyi (üzemi) étkezés kedvezményes adózás mellett történő juttatását havi 12 500 forint értében.

SZÉP Kártya és Erzsébet kártya

Mint a NGM Kommunikációs Titkárságán megtudtuk, aSZÉP Kártya kibocsátó intézményekkel (OTP Csoport, MKB, K&H) eddig több mint 2800 munkáltató és 5300 elfogadóhely kötött szerződést, mintegy 39 ezer munkavállalónak van már SZÉP Kártyája. A gazdasági tárca úgy számol, hogy legkésőbb a második negyedév végére akár közel 20 ezer kártyaelfogadó hely működik majd Magyarországon (ez a teljes turisztikai területtel együttesen értendő, nem csak a vendéglátásra vonatkozik). A kártya elfogadására többféle technikai megoldás is lehetséges (POS terminál, internetes fizetés, telefonos autorizáció), így a korábbi rendszernél sokkal bővebb kör lesz képes a SZÉP Kártya elfogadására.

Van még néhány technikai jellegű információ, amire érdemes felhívni a figyelmet. A munkavállalónak pontosan meg kell határoznia, hogy az egyes alszámlákra mekkora összeget szán. Ennek megfelelően a munkáltató dolgozónként a három alszámlának megfelelően három összeget közöl a kártyát kibocsátó intézménnyel, ugyanakkor a pénzügyi utalás történhet akár egy tételben is – ismerteti a Deloitte.

A SZÉP Kártya alszámláira vásárolt elektronikus utalványok később az alszámlák között nem mozgathatók, de szálláshellyel kapcsolatos kiadásokat mindhárom alszámláról lehet finanszírozni. Az alszámlák felhasználási lehetőségeit TEÁOR számokkal határozza meg a módosított kormányrendelet. A rekreációs szolgáltatások köre az egészségügyi szolgáltatásokkal is kibővült – így felváltja az önkéntes egészségpénztárak korábbi szolgáltatásait – emeli ki a Deloitte.

A 2011-ben juttatott, de 2011 során fel nem használt SZÉP Kártya-utalványok 2012. január 1-től automatikusan a szálláshely alszámlára kerülnek, s továbbra is kizárólag szálláshely szolgáltatások számláinak kifizetésére lesznek használhatók.

Az egy vállalatcsoportba tartozó társaságok úgy kötelesek kialakítani az utalványelfogadás rendszerét, hogy a saját és a más gazdasági társaság által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálon keresztül elérhető legyen. Január 16-tól azwww.ujcafeteria.huoldalon a menüpontokhoz kapcsolódó „Gyakran ismételt kérdések” rovat nagyon részletes válaszokat ad a rendszerről.

Az Erzsébet-utalványok meleg étel vásárlására 2012. december 31-ig használhatóak fel. A kibocsátás évét követő december 31-ig továbbra is érvényesek, de már csak fogyasztásra kész (hideg) ételt lehet vásárolni belőlük. Az utalványt papír, illetve elektronikus formában lehet kiállítani a juttató döntésétől függően.

Tilos a dohányzás a vendéglátóhelyeken

A passzív dohányzás káros hatásaival szemben a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek védelme céljából elfogadták a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvényt. A törvény 2012. január 1-jétől valamennyi érintett paragrafust illetően szigorította a rendelkezéseket a dohányzással kapcsolatban a szórakoztató, valamint vendéglátóipari szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézményekben.

A módosított törvény értelmében nem szabad dohányozni a kizárólag zárt légtérrel rendelkező vendéglátóhelyeken, illetve a vendéglátóipari szolgáltatást nyújtó szállodákban sem. Utóbbiak esetében a törvény lehetőséget biztosít a zárt légtérben történő dohányzásra oly módon, hogy a módosító törvény hatályba lépésekor (2011. május 9.) már működtetett, és a hatályba lépéstől számított 60 napon belül kért, az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével rendelkező szállodai szivarszoba 2012. január 1-től tovább működtethető.

A törvény ugyanakkor 2012. január 1. és március 31. között átmeneti időszakot biztosít a szórakozó-, illetve vendéglátóhelyek esetében is, amely alatt a hatályos rendelkezések megsértése miatt még nem szabnak ki bírságot a hatóságok.

A közforgalmú intézmények esetében, a jogszabály által meghatározott kivételek figyelembe vétele mellett nem zárt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni és fenntartani a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül. Ettől a vendéglátóhelyek, illetve szórakozóhelyek esetében el lehet térni akkor, ha erre nincs lehetőség. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor azt is, hogy a törvény lehetőséget biztosít az üzemeltetőnek, hogy a vendéglátó-, illetve szórakozóhelyeket nemdohányzó intézménnyé nyilvánítsa. Ebben az esetben nem zárt térben sem kell dohányzóhelyet kijelölni. A minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirattal fel kell tüntetni a bejáratánál és a vendégforgalom által igénybe vett valamennyi helyiségében.

Vámos Éva

Joomla 2.5 Templates
Joomla 2.5 Templates